A horgászati törvény szabályról szabályra: tilalmi idők, minimális méretek, limitek és tilalmak

A kapros vizek márc. 15. és máj. 31. közötti horgászati tilalma nem vonatkozik azokra a kapros vizekre, amelyek vízfolyások (de nem tározók, holt- és elzárt ágak), valamint az „egyéb víztestek” esetében (13. § 5. bekezdés). Az egyes fajok védelmi ideje a következő táblázatban ettől a tilalomtól függetlenül érvényes.

Egész évben védett fajok

Ezeket a fajokat tilos kifogni: lápi póc, tarka géb, fürge cselle, réticsík, botos kölönte, cifra kölönte, selymes durbincs, széles durbincs, fehérúszójú küllő, felpillantó küllő, kárpáti küllő, homoki küllő, tompaorrú küllő, halványfoltú küllő, vágótok, vadponty (nyurgaponty), széles kárász, magyar bucó, német bucó, szivárványos ökle, tiszai ingola, sebes ingola, ukrán ingola, dunai ingola, kárpáti márna, lengyel márna, petényi-márna, kurtagéb, leánykoncér, gyöngyös koncér, balti törpecsík, bolgár törpecsík, doni csík, hosszúkás csík, vágócsík, balkáni törpecsík, maréna és garda.

Fajok, amelyeket a rendelet akkor nem véd

Egész évben, a rendelet § 10 bekezdés 2 értelmében horgászható például az amur és a fekete amur, a küsz, a porosz kárász és az ezüstkárász, a csapó sügér, a karikakeszeg, a bodorka, a szivárványos pisztráng, a forrási pisztráng, a kövi csík, a fehér és pettyes busa, valamint az európai angolna. Az inváziós idegenhonos fajok, például a tarkaébéb, a fekete törpeharcsa vagy a hrúzovec sieťovaný szintén egész évben horgászhatók (§ 10, bekezdés 3). Megjegyzés: a víztípus szerinti tilalmi idő (§ 13) ezekre a fajokra is vonatkozik, így októberben a pisztrángos vízen semmit sem foghat.

A napi horgászati idő csak a tilalmi időn kívül érvényes. A táblázatból hiányzó hónapok (például január–március és október a pisztrángos vizeken) a tilalmi idő alá esnek. A napi horgászati időn kívül a horgászat tilos (a törvény § 14. bekezdés b) pontja). Határvizeken a napi horgászati idő az engedélyben vagy a horgászrendben szerepel (a rendelet 11. § 2. bekezdése).

Mi a helyzet az éjszakai horgászattal

• Hogyan kell mérni: teljes hossz a fej elülső végétől a farkuszony leghosszabb sugarának végéig (12. § 4. bekezdés).
• Nincs minimális méret például a küsz, az ezüstkárász, a csapó sügér, a bodorka, a kövi vágócsík és az olyan invazív fajok esetében, mint a feketeszájú géb vagy a fekete törpeharcsa (12. §, 3. bekezdés).
• Hal csaliként: a minimális méret a pontyos vizeken történő horgászat során csaliként használt halakra is vonatkozik (12. § 2. bekezdés).
• A horgászvíz használója kérelmezheti a minimális méret növelését vagy a maximális méret meghatározását három évre. A érvényes értéket keresd a horgászengedélyben és a horgászvíz rendjében.

Hivatalos forrásAz alap a rendelet 14. §-ában található. A fajcsoportok (kék, zöld, sárga) és kombinációik az SRZ 2026. januári értelmezésén és grafikai ábrázolásán alapulnak (1. kommentár, 2. kommentár), nem közvetlenül a paragrafus szövegén. Vitás kombinációk esetén kövesd az SRZ értelmezését és a víz használójának utasításait.

• A kék és zöld csoportok nem kombinálhatók. Megengedett példák az SRZ-szervezet szerint: 1 kecsege és 3 paduc; 1 ponty, 1 pataki szaibling és 2 szivárványos pisztráng; 2 márna, 1 szilvaorrú keszeg és 1 paduc. Nem megengedett: 1 harcsa és 1 ponty; 2 pontyok és 1 tokhal; 2 barna pisztráng és 2 pért.
• A korlátozás naponta érvényes, még akkor is, ha több horgászvízen horgászik (§ 14. bekezdés 2. pont).
• Az első 5 kg feletti megtartott hal: a napi fogás csak ez a hal (§ 14, 6. bek.). Ha csak az utolsó megtartott hal haladja meg a 5 kg-ot, megtarthatja (§ 14, 5. bek.).
• A engedélyezett darabszám vagy súly elérése után a horgászat véget ér (a 14. § 4. bekezdése). Az SRZ értelmezése szerint még „catch and release” formában sem folytathatja.
• Az engedélyre vonatkozó kvótát a horgászvíz használója határozza meg. Ennek elérésekor az engedély megszűnik (14 § 7. bekezdés). A használó a populációk elemzése után kérheti a minisztériumtól a darabszám ideiglenes csökkentését (14 § 3. bekezdés).
• A fogás sorrendje számít: először a súlyt, majd a darabszámot veszik figyelembe. Ha kétsége van, engedje el a halat.

A törvény tiltja a horgászat megkezdését a dátum és a horgászvíz számának bejegyzése nélkül a nyilvántartásba, valamint a horgászat befejezését a fogások számának és súlyának bejegyzése nélkül (§ 14 d) pont). A részleteket a rendelet határozza meg:

1. A horgászat megkezdése előtt jegyezze fel a dátumot és a horgászvíz számát. A bejegyzésnek olvashatónak kell lennie, és nem szabad törölhetőnek lennie. Ha másik horgászvízen horgászik, írjon be egy új sort.
2. A darablimites halak (14. § 2. bekezdés a) pont) rögzítése azonnal a tulajdonbavétel után: faj, hossz, súly, minden hal saját sorban.
3. A többi halat rögzítse a horgászat megszakításakor és befejezésekor. A minimális méret nélküli fajokat az „egyéb” alatt jegyzik fel a teljes súllyal, az invazív fajokat pedig saját sorban a fajjal, a darabszámmal és a súllyal.
4. Ha semmit sem fogott, húzza ki a sor mezőit közvetlenül a horgászat befejezése után (az ellenőr mezője megmarad).
5. A felszerelés működésképtelenné tétele (például a botok szétszedése) a horgászat megszakításának minősül, nem pedig helyfoglalásnak.

Minden horgászvízen tilos (a rendelet 15. § 1. bekezdése):

• robbanóanyagokat, vegyszereket, mérgeket, mérgezett vagy kábító csalikat, szigonyokat, lándzákat, bot nélküli horgászbotokat használni, halakra lőni és "ragadozó/rángató" módszerrel horgászni (a),
• gyűjteni vagy károsítani a ikrákat, elektromos áramot vagy kábítószereket használni, „éjszaka fény segítségével” horgászni, csapdákba, varsákba és rögzített eszközökbe horgászni, akadályozni a halak árral szembeni vándorlását (b),
• horgászni ott, ahol a halak baleset után felhalmozódtek, valamint ívó vagy telelő halakra horgászni (c),
• horgászni a víz leeresztése, elterelése vagy kiszivattyúzása után (d),
• horgászni a vízi építményeknél a megjelölt távolságon belül, hidakról, gyaloghidakról, hajózsilip kamrákban és halátjárókban (e),
• horgászni horgászcsónakból, beleértve a csalizást csónakból, és etetőhajót használni; a legfeljebb 10 ha-os horgászvizeken (kivéve a folyóvizeket) a meghatározás részletesebb, a pontos szöveg a 15 § 1. bekezdésének f) pontjában található,
• horgászni az áradáskor elárasztott területeken, vagy akadályozni a halak visszatérését a horgászvízbe (g),
• bármilyen módon lefoglalni a horgászhelyet, valamint elhelyezni a horgászvíz területén sátrakat, ideiglenes építményeket vagy mozgatható berendezéseket (h),
• más előírás által tiltott módon horgászni (i).

A fényképek csak azt mutatják meg, hogy milyenek a különböző vizek. Egy konkrét horgászvíz víztípusát (pisztrángos, pénzes pértes, pontyos) nem a megjelenése alapján, hanem az engedélyből, a horgászrendből és a horgászvíz-térképből tudhatja meg.

Galóca-horgászat

Dunai galócát csak pergetéssel vagy műlegyezéssel, 15 cm-nél kisebb műcsalikkal, élő vagy döglesztett hal nélkül szabad horgászni. Naptári évenként legfeljebb egy galócát tarthatsz meg (több vízen történő horgászat esetén is). A pisztrángos és péres vizeken a galócázás nov. 1. –⁠ dec. 31. csak galócajeggyel lehetséges (19. §). A minimális méret 80 cm, és a védelmi idő jan. 1. –⁠ okt. 31.

A horgászversenyeken a törvény alkalmazandó, kivéve a 12. §-t és a 14. § b)–d) pontját, azaz kivéve az okmányokra, a napi horgászati időre, a méretet vagy limitet meghaladó halak megtartására és a naplózásra vonatkozó rendelkezéseket. A verseny feltételeit a horgászvíz használója határozza meg, aki korlátozhatja vagy tilthatja a horgászatot azok számára, akik nem vesznek részt a versenyen abban a szakaszban, ahol a verseny zajlik (20. §). Résztvevőként vagy horgászként azon a vizen, ahol versenyt rendeznek, olvasd el a verseny feltételeit és a használó értesítését.

A járási hivatal természetes személynek 100 - 1 000 € összegű bírságot szabhat ki például a következőkért:

• a telekre való belépés megtagadása az 5. § 1. bekezdése alapján,
• a jelölések megrongálása,
• horgászat a szükséges okmányok nélkül, vagy azok bemutatásának megtagadása ellenőrzés során (§ 12, 1.–9. bekezdés),
• horgászat az engedélybe való bejegyzés nélkül (14. § d) pont),
• a jelvény és az igazolvány vissza nem adása a horgászőr tisztségéből való felmentése után.

Jogi személyek és vállalkozások esetében a 40. § alapján a súlyosságtól függően 500–3 000 €, 1 000–7 000 € és 3 000–15 000 € közötti bírságok szabhatók ki; egy éven belüli ismétlődés esetén legfeljebb a duplája. A bírságok a Környezetvédelmi Alapba kerülnek. Más tilalmak megsértése (tilalmi idő, minimális méret, tiltott horgászati módszerek, limit felett) további következményekkel, ideértve a büntetőjogi következményeket is, járhat. Az útmutatóban szereplő lista nem teljes, ezért a pontos szankciókat a 39. és 40. §-ban keresse a slov-lex.sk oldalon.