Módszertan és adatforrások

Honnan származnak a portál adatai. Tájékoztató jellegűek; kötelező érvényű a horgászrend, az engedély és a helyi SRZ-szervezet utasításai. A portált a Rybárstvo.sk üzemelteti.

Honnan származnak az adatok

AdatForrásFrissítés
Horgászvizek, vízfolyások, kódok, hosszúságok és horgászvízleírásokHorgászvizek adatkészlet, data.slovensko.sk (CC BY 4,0)a adatkészlet kiadása szerint, 1 445 horgászvíz
Horgászvizek a vízfelületeken, azok területe és emelt minimális méretekSRZ szövetségi horgászrendek 2026, srzrada.ska szabályzat kiadása szerint
SRZ helyi szervezetek, székhelyek és kapcsolatokSzlovák Horgászszövetség, srzrada.skutolsó betöltés: 2026. nov. 4.
Koordináták nélküli horgászvizek elhelyezkedéseOpenStreetMap © közreműködők (ODbL) és egyéb nyilvános források; a helyzet tájékoztató jellegű és hozzávetőlegesként van megjelölveutolsó kiegészítés: 2026. nov. 6.
Vízfolyásvonalak a térképenA horgászvizek adatkészletének geometriája, vagy OpenStreetMap © közreműködők (ODbL)utolsó importálás: 2026. nov. 4.
Vízállások és vízhőmérsékletSHMÚ, vízfolyás állomásokutolsó frissítés: 2026. nov. 7.
Időjárás, nyomás, szél és modellált vízhozamOpen-Meteo (CC BY 4.0)az oldal megjelenítésekor
Torkolatok, szennyvíztisztító telepek és kockázatos helyekVízgazdálkodási Kutatóintézet, INSPIRE a data.slovensko.sk oldalon (CC BY 4,0)utolsó importálás: 2026. nov. 5.
Bukók, horgászhelyek, strandok, kempingek és vízparti helyekOpenStreetMap © közreműködők (ODbL)utolsó importálás: 2026. nov. 5.
Vízfolyások és tározók magassági profiljaDigitális domborzatmodell (Copernicus DEM, EU-DEM)utolsó számítás: 2026. nov. 7.
Légifelvételek (régebbi évjáratok is)SK ortofotomozaik © Geodéziai és Térképészeti Intézet Pozsony (CC BY 4,0)utolsó létrehozás: 2026. nov. 6.
3D domborzat a horgászvizeken és a vízfolyásokonDMR 5,0 digitális domborzatmodell (magasságok és árnyékolt domborzat) © Geodéziai és Térképészeti Intézet Pozsony (CC BY 4,0); tartalék AWS Terrain Tiles (SRTM, Copernicus EU-DEM és egyéb nyílt források)utolsó létrehozás: 2026. nov. 6.
Vizek és vízfolyások műholdas adatai (tisztaság, klorofill, növényborítottság, vízfelület, jég)Copernicus Sentinel-2 és Sentinel-1 (ESA, Európai Unió), feldolgozva a Copernicus Data Space Ecosystemen keresztül; víztest alakja OpenStreetMap © közreműködők (ODbL)utolsó futtatás: 2026. nov. 7., az adatok 6 naponta frissülnek
Kémiai vízvizsgálatok (oxigén, pH, nitrátok, foszfor, vezetőképesség)Európai Környezetvédelmi Ügynökség (Waterbase) és GEMStat, szlovákiai monitorozó állomásokutolsó futás: 2026. nov. 5.
Vízszennyezés: a szabványt el nem érő helyek és a felszín alatti vízállomásokSHMÚ, Felzíni vizek minősége (2022–2025. évi évkönyvek) és Felszín alatti vizek minősége (2017–2025. évek)utolsó futás: 2026. nov. 6.
Felszín alatti víz: mért értékek (nitrátok, fémek, peszticidek, vas, hőmérséklet és egyebek)SHMÚ, A talajvíz minőségének monitoring eredményeiutolsó futás: 2026. nov. 6.
Szennyvíztisztító telepek a horgászvizek közelébenTisztítóművek nyilvántartása (VÚVH, EEA), a 91/271/EGK irányelv szerintutolsó futás: 2026. nov. 6.
A tározók mélysége és térfogata, a vízgyűjtő mérete és a vízfolyások átlagos hoyamaHydroSHEDS (HydroLAKES, HydroRIVERS), WWFutolsó futás: 2026. nov. 5.
Halak a víz környékénGBIF (előfordulási adatok) és FishBase (faj adatok)utolsó futtatás: még nincs
Vízi rovarok hónapok szerintiNaturalist, közreműködők megfigyeléseiutolsó futás: 2026. nov. 5.
Vadak, madarak és kockázatok a víznélGBIF (előfordulási adatok)utolsó futás: 2026. nov. 6.
Meder és aljzat, források és kiömlésekDionýz Štúr Állami Földtani Intézet, földtani térképekutolsó futás: 2026. nov. 5.
Geológia, törésvonalak, radonkockázat, radioaktivitás és mágnesesség a térképen és a kártyákonŠtátny geologický ústav Dionýza Štúra (geológiai és geofizikai térképek); a térképcsempék ezen a szerveren vannak tárolvautolsó futtatás: 2026. nov. 6., csempék: 2026. nov. 7.
Geomágneses aktivitás (Kp-index)NOAA Space Weather Prediction Centerutolsó futás: 2026. nov. 7.
Földrengések a közelbenGFZ GEOFONutolsó futás: 2026. nov. 7.
Fotók halakról, vadakról és rovarokrólWikimedia Commons és Openverse, a szerző és a licenc a fényképeknél van feltüntetveutolsó futás: 2026. nov. 6.
Hírek a szervezetektőlAz SRZ helyi szervezeteinek és az srzrada.sk webhelyek RSS-csatornái (hivatkozás az eredeti cikkre)óránként, hírforrások: 19
Halak aktivitási indexe, feltételek rangsora, Hold, solunáris időszakok és napkelteA portál saját számítása az Open-Meteo, az SHMÚ és a táblázatban felsorolt egyéb források adataibólaz oldal megjelenítésekor; rangsor: 2026. nov. 7.
Fogások, horgászprofilok és kedvenc horgászvizekHorgászok a portálonfolyamatosan

Hogyan számítják ki a „Horgászati feltételek” pontszámot

A pontszám (0–100) annak becslése, hogy jelenleg milyen kedvezőek a horgászati feltételek. Ez nem kapás-előrejelzés. Az alapot a vízhőmérséklet határozza meg (más a pisztrángos- és péres, mint a kapros és egyéb vizek esetében), és apró igazítások adódnak hozzá. A pontszám-lebontásban minden tényező feltünteti a bizonyosságát és a forrását. Egy tényező súlya annak felel meg, hogy mennyire jól alátámasztott: amit a tanulmányok nem igazoltak, annak kicsi a súlya, és ennek megfelelően van jelölve.

  • Bizonyított Fizikai törvény vagy több halakkal kapcsolatos tanulmány.
  • Részben alátámasztva Legalább egy tanulmány; a hatás általában csekély vagy rokon helyzetre vonatkozik.
  • Horgászgyakorlat A horgászok tapasztalata, amelyet a tanulmányok nem erősítettek meg, vagy senki sem mért. A súly csekély.
  • Hipotézis Előzetes vagy ellentmondásos megállapítások. A súly csekély, a hipotézisek összege korlátozott, és kikapcsolható.
  • Biztonság A horgászat alatti biztonság és kényelem szabálya, nem a halak aktivitásának becslése.
TényezőBiztosságPontokAmit tudunk róla
Víz és hőmérséklet
Víz hőmérsékleteAlátámasztottalap 4–88 pontA pontszám alapja. A halak hidegvérűek, a víz hőmérséklete határozza meg anyagcseréjük sebességét és táplálékfelvételüket. A pisztráng és a péren maximuma hideg vízben van (körülbelül 12 és 15 °C között), és körülbelül 20 °C felett megközelítik tűréshatáruk felső határát (Elliott és Elliott 2010). A ponty 24 °C körüli hőmérsékleten táplálkozik a legtöbbet (Oyugi et al. 2012). A többi faj görbéi a mi becslésünk.
Források: Elliott és Elliott 2010; Oyugi és tsai 2012; Stoner 2004
A víz hőmérséklete az őshonos fajok számáraRészben alátámasztva−4 – +4A fajok hőmérsékleti igényeit (FishBase; a lazacvirágúak esetében Elliott és Elliott 2010) összehasonlítjuk a víz közelében észlelt fajok vízhőmérsékletével (GBIF). A közelben észlelt faj nem feltétlenül él éppen ebben a vízben, így ez csak részben megalapozott.
Források: Elliott és Elliott 2010
Fény és napszak
Felhőzet és fényRészben alátámasztva−3 – +3Az alacsonyabb napsugárzás növelte a süllő és a muskellunge fogási sikerét (Shaw et al. 2021), és a fény megváltoztatja a halak táplálkozási viselkedését (Stoner 2004). A hatás kicsi.
Források: Shaw és tsai 2021; Stoner 2004
Fény napkeltekor és napnyugtakorRészben alátámasztva+6A hajnal és a szürkület növelte a horgászat sikerességét (Shaw et al. 2021); sok faj ekkor aktívabban keres táplálékot (Stoner 2004).
Források: Shaw és tsai 2021; Stoner 2004
Hold és szolunáris időszakokHipotézis0 és +2 közöttA solunáris táblázatok egy utahi pisztrángvizekre tett 361 horgászatból álló tanulmányban nem jósolták meg a kapásokat (Quigley et al. 2023). A Hold helyzete és fázisa csak csekély pozitív hatással volt a süllőre és a muskellunge-ra (Shaw et al. 2021). A bizonyítékok ellentmondásosak, ezért legfeljebb ±2 pont.
Források: Quigley és tsai. 2023; Shaw és tsai. 2021
Időjárás
LégnyomásváltozásHorgászgyakorlat−3 – +2A horgászok a front előtti nyomáscsökkentségnek tulajdonítják a kapásokat. Az édesvízi halakon végzett tanulmányok ezt nem erősítették meg: a nyomás nem magyarázta a kapásokat sem egy wisconsini tóban (Shaw et al. 2021), sem a sárgahasú sügérrel végzett laboratóriumi kísérletben (VanderWeyst). A feketefejű gébnél csak 10 és 24 °C között és öt egyeden találtak hatást a úszásra (Zamorov et al. 2018); a nyomáscsökkenésre adott reakciót tengeri cápáknál dokumentálták (Heupel et al. 2003). A súly ezért kicsi, legfeljebb ±3 pont.
Források: Shaw és mtsai 2021; Quigley és mtsai 2023; VanderWeyst; Zamorov és mtsai 2018; Heupel és mtsai 2003
Légnyomás magasságaHorgászgyakorlat−2 – +1Ugyanez a helyzet, mint a nyomásváltozásnál: horgászgyakorlat, a tanulmányok nem erősítették meg az abszolút nyomás hatását. A súly legfeljebb ±2 pont.
Források: Shaw és tsai. 2021; Quigley és tsai. 2023
SzélHorgászgyakorlat−12 – +1A szélsebesség a tanulmányban nem befolyásolta a fogásokat (Shaw et al. 2021). Az erős szél azonban megnehezíti a dobást és a kapás észlelését, ezért gyakorlati akadályként értékeljük, nem pedig a halakra gyakorolt hatásként.
Források: Shaw és tsai 2021
CsapadékHorgászgyakorlat−14 – +2A gyenge eső horgászélmény tanulmány nélkül. Az erős eső zavarossá teszi a vizet, és a rövidebb látótávolság csökkenti a vizuális vadászat sikerét (Sweka és Hartman 2001). A zivatar biztonsági szabály.
Források: Sweka és Hartman 2001
Vízállás és zavarosság
VízállásHorgászgyakorlat−8 – +3Az emelkedő és csökkenő víz megváltoztatja az áramlást és a zavarosságot; az áramlás akár tízszeresére is változtatja a foghatóságot (Stoner 2004), a zavarosság pedig rontja a vizuális vadászatot (Sweka és Hartman 2001). Az emelkedésért és süllyedésért járó konkrét pontok a horgászgyakorlatból származnak.
Források: Stoner 2004; Sweka és Hartman 2001
Zavarosodás esőzések utánRészben alátámasztva−4 – 0A növekedő zavarosság mellett a sebes pisztráng reakciótávolsága lerövidült és a fogási sikere csökkent (Sweka és Hartman 2001). Az eső utáni zavarosságot közvetve becsüljük meg a 24 órás csapadékösszegből.
Források: Sweka és Hartman 2001
Tisztaság műholdrólRészben alátámasztva−6 – +1A műholdas zavarossági érték ugyanazon a mechanizmuson keresztül kerül be a pontszámba, mint az esőzések utáni zavarosság: minél zavarosabb a víz, annál rövidebb a látótávolság (Sweka és Hartman 2001). A enyhén zavaros víz előnyként horgászélmény.
Források: Sweka és Hartman 2001
Vízállás műholdrólHorgászgyakorlat−2 – 0A jelentősen lecsökkent vízszint feltárja a partokat, és a halak mélyebbre húzódnak. Horgászgyakorlat.
Vízminőség
Klorofill műholdrólRészben alátámasztva−6 – 0A felmelegedés elősegíti a cianobaktériumok elszaporodását, és a virágzás lebomlása oxigént fogyaszt (Paerl és Huisman 2008).
Források: Paerl és Huisman 2008
Oldott oxigénAlátámasztott−11 – +3Az oxigén korlátozó tényező a halak számára, és a melegebb víz fizikai okokból kevesebbet tart belőle (Benson és Krause 1984). A vízi állatok oxigénigényének áttekintése Davis-nél (1975) található; a 5, 7 és 9 mg/l-es konkrét küszöbértékek a mi egyszerűsítésünk.
Források: Davis 1975; Benson és Krause 1984
Tápanyagok a vízbenRészben alátámasztva−4 – +2A haltermelés összefügg a víz elsődleges termelésével (Downing et al. 1990), és a cseh horgászvizeken a sügér egyedszáma az ökoszisztéma termelékenységével együtt nőtt (Lyach és Remr 2019). A túl sok tápanyag azonban nyáron algavirágzáshoz és oxigéningadozásokhoz vezet (Paerl és Huisman 2008).
Források: Downing és tsai 1990; Lyach és Remr 2019; Paerl és Huisman 2008
VízsavasságHorgászgyakorlat−5 – 0A szokásos pH-tartományon kívül a halak stresszesek. A pontszámban szereplő konkrét határok a mi egyszerűsítésünk, és nincs hozzájuk ellenőrzött forrásunk.
Ammónium a vízben (EEA)Részben alátámasztva−2 – 0Az ammóniumionok egy része a pH-tól és a hőmérséklettől függően ammóniává alakul, amely károsítja a kopoltyúkat (Emerson et al. 1975). A hatályon kívül helyezett 2006/44/EK irányelv nagyon alacsony értékeket adott meg iránymutatásként (lazacvirágú vizekre 0,04 mg/l, pontyfélék vizeire 0,2 mg/l ammóniumion). A mi határértékeink enyhébbek (0,6 mg N/l felett a pontyfélék és más vizek esetében, 0,2 mg N/l felett a pisztráng- és pérenvizeknél), mivel ez egy közeli állomás éves átlaga, nem pedig a horgászhely értéke.
Források: Emerson és tsai 1975; Irányelv 2006/44/EK
Felszíni vizek minősége (SHMÚ)Horgászgyakorlat−5 – 0A legközelebbi SHMÚ-megfigyelőhely ugyanazon a vízfolyáson: nem teljesült vízminőségi határértékek 2022 és 2025 között (az újabb évek nagyobb súllyal számítanak). Az oxigénhiány és a szerves szennyezés közvetlenül gyengíti a halakat (Davis 1975), az ammóniumionok és a nitritek mérgezőek, a tápanyagok pedig táplálják az algákat. Nem igazolt, hogy a határérték-túllépés pontosan mennyivel csökkenti a kapást, ezért ez horgászgyakorlat és óvatosság kérdése. A romlás legfeljebb 5 pont, és csak lefelé módosít: amit az SHMÚ nem közöl, az nem a tisztaság bizonyítéka. A benzo(a)pirén és más PAH-ok nem számítanak bele a pontszámba, mert rendkívül alacsony határértéküket a vízfolyások többsége túllépi.
Források: SHMÚ, felszíni vizek; 269/2010. sz. SZK-kormányrendelet; Davis 1975
Talajvíz a közelben (SHMÚ)Hipotézis−2 – 0 (csak mérések nélkül)A mért értékek helyettesítője: csak ott használják, ahol a 10 km-en belüli állomásokról nincsenek letöltött méréseink. Azon állomások aránya, amelyek az elmúlt évben túllépték az emberi tevékenységből származó anyagok (nitrátok, peszticidek, PFAS, oldószerek, PAH-k) normáit. Ez a környezet területi szennyeződése, és csak közvetett kapcsolatban áll a horgászvíz vizével, ezért ez legfeljebb −2 pontos súlyú hipotézis.
Források: SHMÚ, felszín alatti vizek; Szlovák Kormányrendelet sz. 269/2010
Szennyvíztisztító telepek a horgászvíz közelébenHorgászgyakorlat−2 – 0Tisztítómű a horgászvíztől 2 km-en belül, amely nem felel meg a 91/271/EGK irányelv követelményeinek, vagy a kapacitás 100%-a felett túlterhelt. A tisztítóműnek nem kell a horgászvíz felett elhelyezkednie, ezért a súly csak −1 és −2 pont közötti.
Források: 91/271/EG irányelv
Nitrogén a talajvízben (SHMÚ)Részben alátámasztva−3 – 0A felszín alatti víz alaplefolyásként jut a vízfolyásokba. A 10 km-en belüli állomások jellemző nitrátértéke (25 mg/l-től mérsékelt, 50 mg/l-től – ami az ivóvíz-határérték – jelentős) mutatja, mennyi nitrogént hoz a víz: táplálja az algákat és hozzájárul az éjszakai oxigénzuhanáshoz (Camargo és mtsai. 2005). A határérték feletti nitrit és ammónium bármely állomáson egy pontot ad hozzá, mert a nitrit mérgező a halakra (Lewis és Morris 1986); mély felszín alatti vízben természetes is lehet, ezért csak egy pont. A módosítást megszorozzuk az adatok megbízhatóságával.
Források: SHMÚ, felszín alatti vizek; Camargo és mtsai. 2005; Lewis és Morris 1986
Káros anyagok a talajvízben (SHMÚ)Részben alátámasztva−2 – 0Fémek és félfémek, peszticidek, PFAS és klórozott oldószerek a szabvány felett a 10 km-en belüli állomásokon. A szabványok ivóvízszabványok, és szigorúbbak, mint a halakra káros határértékek, ezért a csökkenés csekély: egy pont egy vagy két anyagcsoport esetén, két pont három csoport esetén vagy a szabványt legalább ötszörösen meghaladó érték esetén. A fémek mérgezőek a halakra, lágy vízben még inkább (Pagenkopf 1983), a PFAS pedig felhalmozódik a szövetekben (Giesy és Kannan 2001); a fémek kőzetekből is származhatnak. A PAH-kat nem számítják be. A korrekciót meg kell szorozni az adatok megbízhatóságával.
Források: SHMÚ, talajvizek; Pagenkopf 1983; Giesy és Kannan 2001
Vas a talajvízben (SHMÚ)Részben alátámasztva−1 – 0Az oldott vas kicsapódik, amikor a felszín alatti víz a levegőbe jut, és eldugítja a kopoltyúkat, az ikrás kavicsot és a gerinctelenek búvóhelyeit (Vuori 1995). Legalább 1 mg/l-es tipikus értéknél (a szabvány ötszöröse) számítják be; a −1-as korrekciót megszorozzák az adatok megbízhatóságával.
Források: SHMÚ, talajvíz; Vuori 1995
Kloridok a felszín alatti vízben (SHMÚ)Részben alátámasztva−1 – 0A kloridok az útsóból, műtrágyákból és a hulladékból is származnak. Az amerikai EPA (1988) 230 mg/l-t határozott meg a vízi állatok hosszú távú védelmére; a környezetben e határ feletti tipikus érték esetén −1 adódik hozzá (megszorozva az adatok megbízhatóságával). A szulfátokat és a vezetőképességet nem számítják be, mert gyakran természetesek.
Források: SHMÚ, felszín alatti vizek; EPA 1988
Hideg felszín alatti víz (SHMÚ)Hipotézis0 és +1 közöttA felszín alatti víz állandó hőmérsékletű, és nyáron hűtheti a vízfolyást; a lazacvirágúak kihasználják az ilyen hideg menedékeket (Torgersen et al. 1999, Hayashi és Rosenberry 2002). A pisztráng- és pérenvizek esetében június és szeptember között +1 adódik hozzá, ha a környezetben a felszín alatti víz tipikus hőmérséklete legfeljebb 10 °C, és a nitrátok 25 mg/l alatt vannak. Nem tudjuk, hogy ezt a horgászvizet egy adott forrás hűti-e, ezért ez egy hipotézis.
Források: SHMÚ, talajvizek; Torgersen és mtsai 1999; Hayashi és Rosenberry 2002
Környezet és táplálék
Benövényesedés műholdrólHorgászgyakorlat−4 – 0A növényzettel borított vízfelszín megnehezíti a dobást és a csalétek visszahúzását. Ez gyakorlati akadály, nem pedig a halakra gyakorolt hatás.
A tározó mélységeHorgászgyakorlat−3 – +2A sekély tározók nyáron gyorsabban felmelegszenek, télen pedig átfagynak. Ez fizikai megfontolás, nem pedig a fogásokkal mért összefüggés.
A vízfolyás méreteHorgászgyakorlat−2 – +1A kis patakok hőhullámok idején gyorsan felmelegszenek és kiszáradnak, a nagy folyók stabilabbak. Horgászgyakorlat és fizikai megfontolás.
Meder a geológia szerintHipotézis−1 – +1A pisztrángtermelés magasabb a mészköves kemény vizekben (Almodóvar et al. 2006), de az ír folyókban a geológia nem változtatta meg a pisztrángok sűrűségét, és a meder szerkezete döntött (Lehane et al. 2004). A bizonyítékok eltérnek; a súly kicsi.
Források: Almodóvar et al. 2006; Lehane et al. 2004
Invazív fajok a közelbenHorgászgyakorlat−2 – −1Az invazív fajok kiszorítják az őshonos halakat. A pontszám csökkentése csak csekély.
Vízi rovarok keléseHorgászgyakorlat0 és +3 közöttA horgászok „rovarok szerint” horgásznak (száraz és nedves légy). A fogások és a rovarrajzás közötti mért összefüggés nincs dokumentálva a forrásainkban.
Partok árnyékolásaRészben alátámasztva−2 – +3A partok árnyékolása csökkenti a nyári vízhőmérsékletet: 20-40% árnyék elegendő volt ahhoz, hogy a hőmérsékletet a pisztráng halálos határa alatt tartsa, és körülbelül 80% az optimális növekedési tartományban (Broadmeadow et al. 2011). Nyáron a folyóvizekre vonatkozik.
Források: Broadmeadow és mtsai 2011; Torgersen és mtsai 1999
A víz alatti talaj és a tér
Kőzet a vízgyűjtőnHipotézis−1 – +1A mészköves vízgyűjtő keményebb, termékenyebb vizet ad, a savas kristályos kőzetek lágy és szegény vizet (Almodóvar et al. 2006). Egy ír tanulmány (Lehane et al. 2004) azonban nem erősítette meg a geológia hatását a pisztrángra. Ezért legfeljebb ±1 pont.
Források: Almodóvar et al. 2006; Lehane et al. 2004
Felszín alatti víz (vetődések, radon)Hipotézis0 és +2 közöttA hideg felszín alatti víz nyári menedék a lazacvirágúak számára (Torgersen et al. 1999). Az, hogy ez kifejezetten töréseknél vagy radonkockázatnál érvényesülne, nincs ellenőrizve (Pander et al. 2023 csak feltételezésként említik). A radon a felszín alatti víz nyomjelzője (Adyasari et al. 2023), de a mi adataink az alapkőzet radonkockázatát jelentik, nem a vízben végzett mérést.
Források: Torgersen és tsai 1999; Pander és tsai 2023; Adyasari és tsai 2023
Geomágneses aktivitás (Kp)Hipotézis−2 – 0Egy 12 zebradánióval végzett laboratóriumi kísérletben a geomagnetikus zavar idején az úszási sebesség alacsonyabb volt (Krylov 2021). A vadon élő halakra és a kapásokra való átvitel nem igazolt.
Források: Krylov 2021
Földrengések a közelbenHipotézis0 (csak megjelenik)A földrengések előtti állati viselkedés áttekintése arra a következtetésre jut, hogy a bizonyítékok gyengék és túlnyomórészt anekdotikusak (Woith et al. 2018). A pontszámba nem számítják be (0 pont); csak megjelenítjük őket.
Források: Woith és tsai 2018
Biztonság
SzéllökésekBiztonság−6Az erős lökések veszélyeztetik a biztonságot a parton és a csónakban.
Jég a felszínenBiztonság−30 – 0Jég esetén a parti horgászat gyakorlatilag lehetetlen, és a jégre lépés veszélyes.

Adatmegbízhatóság. A vízen belüli méréseken alapuló korrekciók megbízhatósági tényezővel vannak szorozva, így a távoli vagy régi állomás adatai nem nyomnak ugyanolyan latba, mint a közvetlenül a víznél végzett mérés. Az 10 évnél régebbi EEA állomás elemzésének súlya 0,5, a víztől 15-30 km-re lévő állomásé 0,75 (30 km-nél távolabb 0,5). SHMÚ talajvíz: a legközelebbi állomás 3 km-en belül súlya 1, 6 km-en belül 0,85, távolabb 0,7; három vagy több állomás 1, kettő 0,9, egy 0,75; legfeljebb két éves adat 1, három-öt éves 0,8, régebbi 0,6. SHMÚ felszíni víz: a helyszín hozzávetőleges helyzete 0,6, és a 10 km-nél távolabbi helyszín 0,7. Az eredmény egész pontra van kerekítve.

Korlátok. A szennyezésért járó módosítások legfeljebb −8 pontig adódnak össze, a nyilvános forrásokból származó összes módosítás legfeljebb −14 és +12 pontig, és a hipotézisek összege ±4-re van korlátozva. Az időjárás így mindig a fő bemenet marad.

Mit mutat a portál, de nem számít bele a pontszámba. Azok az adatok, amelyek inkább torzítanák, mint finomítanák a pontszámot, csak tájékoztató jellegűek:

AdatHol láthatóMiért nem számít
Vadon élő állatok és veszélyek a víznél (GBIF)horgászvíz-elemzés, Vadon élő állatok és vízparti kockázatok szakaszA megfigyelők feljegyzései inkább azt mutatják, hogy hol mozognak a megfigyelők, mintsem hogy mennyi vadvilág van. A vadvilág ráadásul nem befolyásolja a halak kapásait: a biztonságról szól, ezért ez egy figyelmeztetés.
PAH-ok (benzo(a)pirén és hasonló anyagok)talajvíz, vízszennyezésA 0,01 µg/l-es szabvány az ivóvízre vonatkozik, és rendkívül szigorú. A legtöbb vízfolyás túllépi, így nem különböztetné meg a horgászvizeket, és az ilyen mennyiségek nem gyengítik közvetlenül a halakat.
Szulfátok, vezetőképesség, mangán és a talajvíz keménységetalajvízcsempék a horgászvíznélA kőzetektől függenek, nem a szennyezéstől, és a kapásokhoz való viszony nincs dokumentálva. A keménység és a mangán esetében bemutatjuk, hogyan hatnak a halakra.
A felszín alatti víz pH-ja és oxigéntartalmatalajvízcsempék a horgászvíznélA mélyebb felszín alatti víznek kevés az oxigénje, és a pH-ja természetes módon ingadozik; a víz csak a feltörése után oxigenizálódik újra. A pontszám az oxigént és a pH-t közvetlenül az EEA-állomás vizében számítja.
Vízvezető képesség (EEA)a horgászvíz közeli vízminőségA kőzetektől függ, és önmagában nem árul el semmit a halakra gyakorolt káros hatásról.
A talajvíz hőmérséklete nyári időszakon kívül és a pontyfélék vizeibentalajvízcsempék a horgászvíznélA hideg felszín alatti vízbeli menedék csak a lazacvirágú halak számára fontos, és főként nyáron (júniustól szeptemberig). Más időpontokban csak megjelenik.
Földrengések a közelbena víz alatti talajGyengék a bizonyítékok arra, hogy a halak vagy más állatok előre jeleznék a földrengést (Woith és tsai 2018).

Mit jelent ez a gyakorlatban. A pontszámot leginkább a vízhőmérséklet befolyásolja, majd a fény (hajnal, szürkület, felhőzet), a zavarosság és az oxigén. A nyomásváltozás, a szél és a Hold, amelyekben a horgászok hagyományosan hisznek, kis súllyal bírnak a pontszámban, mivel az édesvízi halakon végzett tanulmányok nem igazolták a hatásukat, vagy eltérnek egymástól. Az erős szél, a zivatarok és a jég a biztonság és a kényelem miatt csökkentik a pontszámot, nem azért, mintha a halak nem lennének aktívak.

Amit nem tudunk. A legtöbb tanulmány külföldi vizekből származik (Wisconsin, Utah, Írország, Spanyolország, Csehország), és gyakran egyetlen fajra vagy egyetlen horgászra vonatkozik. A hatások csekélyek, és ritkán vihetők át egy adott szlovákiai horgászvízre. A nyomásról és a Holdról szóló német, cseh, lengyel, francia, finn és magyar szakirodalom kutatása során nem találtunk további lektorált tanulmányokat, csak horgászcikkeket és blogokat, amelyeket nem használtunk fel. A pontszámot ezért tervezési segédeszközként kell kezelni. Ha ismer jobb forrást, írjon nekünk.

A horgászvíz minősége (a második szám a szűrőkben és a térképen) egy olyan adatokból származó hosszú távú becslés, amelyek nem változnak az időjárással: oxigén, tápanyagok, pH, tározó mélysége, a vízfolyás mérete, fenék, a halak fajtáinak száma a környéken. Csak akkor számítjuk ki, ha legalább két ilyen adatpontunk van.

Felhasznált irodalom (35)
  1. Elliott J.M., Elliott J.A. (2010) Temperature requirements of Atlantic salmon, brown trout and Arctic charr: predicting the effects of climate change. Journal of Fish Biology 77: 1793–1817. doi:10,1111/j.1095-8649.2010.02762.x
  2. Oyugi D.O., Cucherousset J., Baker D.J., Britton J.R. (2012) Effects of temperature on the foraging and growth rate of juvenile common carp. Journal of Thermal Biology 37: 89–94. doi:10,1016/j.jtherbio.2011.11.005
  3. Stoner A.W. (2004) Effects of environmental variables on fish feeding ecology: implications for the performance of baited fishing gear and stock assessment. Journal of Fish Biology 65: 1445–1471. doi:10,1111/j.0022-1112.2004.00593.x
  4. Sweka J.A., Hartman K.J. (2001) Influence of turbidity on brook trout reactive distance and foraging success. Transactions of the American Fisheries Society 130: 138–146. doi:10,1577/1548-8659(2001)130<0138:IOTOBT>2,0.CO;2
  5. Quigley C.N., Murcia J.D.G., Kauwe J.S.K. (2023) Popular solunar tables fail to predict fishing success in North American recreational freshwater trout fisheries. SN Applied Sciences 5: 162. doi:10,1007/s42452-023-05379-8
  6. Shaw S.L., Renik K.M., Sass G.G. (2021) Angler and environmental influences on walleye and muskellunge angler catch in Escanaba Lake, Wisconsin, 2003–2015. PLOS ONE 16(9): e0257882. doi:10,1371/journal.pone.0257882
  7. Lyach R., Remr J. (2019) The effects of environmental factors and fisheries management on recreational catches of perch in the Czech Republic. Aquatic Living Resources 32: 15. doi:10,1051/alr/2019013
  8. Downing J.A., Plante C., Lalonde S. (1990) Fish production correlated with primary productivity, not the morphoedaphic index. Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 47: 1929–1936. doi:10,1139/f90-217
  9. Almodóvar A., Nicola G.G., Elvira B. (2006) Spatial variation in brown trout production: the role of environmental factors. Transactions of the American Fisheries Society 135: 1348–1360. doi:10,1577/T05-189,1
  10. Lehane B.M., Giller P.S., O'Halloran J., Walsh P.M. (2004) Relative influences of catchment geology, land use and in-stream habitat on brown trout populations in south-western Ireland. Biology and Environment 104: 43–54. doi:10,3318/BIOE.2004.104.1.43
  11. Torgersen C.E., Price D.M., Li H.W., McIntosh B.A. (1999) Multiscale thermal refugia and stream habitat associations of chinook salmon in northeastern Oregon. Ecological Applications 9: 301–319. doi:10,1890/1051-0761(1999)009[0301:MTRASH]2,0.CO;2
  12. Broadmeadow S.B., Jones J.G., Langford T.E.L., Shaw P.J., Nisbet T.R. (2011) The influence of riparian shade on lowland stream water temperatures in southern England and their viability for brown trout. River Research and Applications 27: 226–237. doi:10,1002/rra.1354
  13. Paerl H.W., Huisman J. (2008) Blooms like it hot. Science 320: 57–58. doi:10,1126/science.1155398
  14. Heupel M.R., Simpfendorfer C.A., Hueter R.E. (2003) Running before the storm: blacktip sharks respond to falling barometric pressure associated with Tropical Storm Gabrielle. Journal of Fish Biology 63: 1357–1363. doi:10,1046/j.1095-8649.2003.00250.x
  15. Zamorov V. et al. (2018) The effect of atmospheric pressure and water temperature on the swimming activity of round goby. Acta Ichthyologica et Piscatoria 48: 373–379.
  16. VanderWeyst D. The effect of barometric pressure on feeding activity of yellow perch. Bemidji State University (laboratóriumi kísérlet, 12 teszt, a különbség nem bizonyított).
  17. Krylov V.V. (2021) Influence of geomagnetic disturbances at different times of day on locomotor activity in zebrafish. Clocks & Sleep 3: 624–632. doi:10,3390/clockssleep3040045
  18. Woith H., Petersen G.M., Hainzl S., Dahm T. (2018) Review: Can animals predict earthquakes? Bulletin of the Seismological Society of America 108. doi:10,1785/0120170313
  19. Adyasari D. et al. (2023) Radon-222 mint felszín alatti víz áramlási nyomjelzője a felszíni vizekbe. Earth-Science Reviews, 104321.
  20. Pander J., Casas-Mulet R., Geist J. (2023) Contribution of a groundwater-influenced hinterland drainage system to the restoration of salmonid spawning grounds at the upper river Danube. Frontiers in Environmental Science 11: 1124797. doi:10,3389/fenvs.2023.1124797
  21. Davis J.C. (1975) Minimal dissolved oxygen requirements of aquatic life with emphasis on Canadian species: a review. Journal of the Fisheries Research Board of Canada 32: 2295–2332. doi:10,1139/f75-268
  22. A Szlovák Köztársaság Kormányának 269/2010 sz. rendelete a vizek jó állapotának elérésére vonatkozó követelmények megállapításáról (módosított változatban): környezetminőségi előírások, valamint felszíni és felszín alatti vizek mutatói.
  23. Országos Vízügyi Főigazgatóság: Felszíni vizek minősége, 2022. és 2025. évkönyv (melléklet a monitoringállomások és a szabványoknak nem megfelelő mutatók listájával). https://www.shmu.sk
  24. Szlovák Hidrometeorológiai Intézet: Felszín alatti vizek minősége itt: Szlovákia, évkönyvek és állomásonkénti figyelőhálózati adatok (2017 - 2025). https://www.shmu.sk
  25. A Tanács 91/271/EGK irányelve a települési szennyvízkezelésről; adatok a tisztítóművekről (kapacitás, terhelés, megfelelőség, kibocsátott terhelés) az EEA UWWTD regiszteréből és a VÚVH-tól.
  26. Camargo J.A., Alonso Á., Salamanca A. (2005) Nitrate toxicity to aquatic animals: a review with new data for freshwater invertebrates. Chemosphere 58: 1255–1267.
  27. Lewis W.M., Morris D.P. (1986) Toxicity of nitrite to fish: a review. Transactions of the American Fisheries Society 115: 183–195.
  28. Emerson K., Russo R.C., Lund R.E., Thurston R.V. (1975) Aqueous ammonia equilibrium calculations: effect of pH and temperature. Journal of the Fisheries Research Board of Canada 32: 2379–2383.
  29. Vuori K.-M. (1995) Direct and indirect effects of iron on river ecosystems. Annales Zoologici Fennici 32: 317–329.
  30. Pagenkopf G.K. (1983) Gill surface interaction model for trace-metal toxicity to fishes: role of complexation, pH, and water hardness. Environmental Science & Technology 17: 342–347.
  31. Giesy J.P., Kannan K. (2001) Global distribution of perfluorooctane sulfonate in wildlife. Environmental Science & Technology 35: 1339–1342.
  32. U.S. EPA (1988) Ambient Water Quality Criteria for Chloride. EPA 440/5-88-001.
  33. Hayashi M., Rosenberry D.O. (2002) Effects of ground water exchange on the hydrology and ecology of surface water. Ground Water 40: 309–316.
  34. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/44/EK irányelve a halak életének támogatása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről (hatályon kívül helyezve 2013-ban; értékeit csak szakmai iránymutatásként adjuk meg).
  35. Benson B.B., Krause D. (1984) The concentration and isotopic fractionation of oxygen dissolved in freshwater and seawater in equilibrium with the atmosphere. Limnology and Oceanography 29: 620–632. doi:10,4319/lo.1984.29.3.0620

Műholdas adatok: hogyan számítják ki őket, és mit nem tudnak

Az állóvizek (tározók, tavak, kavicsbányatavak és pontos helyszínű halastavak) és vízfolyások oldalain a Copernicus program műholdjainak adatait jelenítjük meg. A Sentinel-2 optikai képek pixelfelbontása 10–20 m, az áthaladás pedig 2–5 naponként történik; a Sentinel-1 radar a felhőkön át és éjszaka is lát. Minden időszakból (kb. öt nap) csak az OpenStreetMap szerinti víztest alakzatán belüli felhőtlen pixeleket veszik figyelembe; ha egy időszakban a terület kevesebb mint 55%-a mentes a felhőktől, árnyékoktól vagy párától, akkor azt az időszakot nem használják fel a becsléshez. A folyóvizeknél a horgászvíz határvonala körüli keskeny sávot veszik figyelembe (a fél szélesség 20 m); a folyó gyakran keskenyebb, mint egy műholdas pixel, ezért a víz + part vegyes pixeleket is számítják, így az értékek csak tájékoztató jellegűek. A Landsat vízfelülete és hőmérséklete nem kerül értékelésre a vízfolyások esetében.

  • Víz tisztasága: a zavarosság becslése a vörös tartománybeli visszaverődésből Nechad et al. (2009) összefüggése alapján, FNU-ban. Egy adott tározóra vonatkozó kalibrálás nélkül ez csak tájékoztató érték. Az ugyanolyan víz korábbi időszakaival való összehasonlítás megbízhatóbb, ezért a kártyán azt is feltüntetjük, hogy a víz zavarosabb-e a szokásosnál.
  • Virágzás és klorofill: NDCI index (Mishra és Mishra 2012). A klorofill-a mennyiségét mutatja, nem az algák fajtáját vagy a cianobaktériumok toxicitását.
  • Növényborítottság: azon terület aránya, ahol az NDVI meghaladja a 0,3-et, és a közeli infravörös tartományban magas a reflexió. A műhold nem látja a vízfelszín alatt teljesen elhelyezkedő növényeket, és a part menti nád is beszámításra kerülhet.
  • Vízfelület: tiszta víz az NDWI és MNDWI indexek és jelenetklasszifikáció alapján (a part menti pixelek nélkül). Összehasonlítják az utolsó év legnagyobb területével; a radar hozzáadja sima víz részesedését, és szélben alulbecsülheti a felületet.
  • Jég: hó vagy jég osztály és NDSI index. Vastagságot vagy teherbírást nem tud meghatározni, és tilos rámenni a jégre ezen alul.
  • Vízfelszíni hőmérséklet: kísérleti becslés a Landsat 8/9 termikus sávjából (pixel 100 m, hiba 2 – 3 °C), csak nagyobb víztestekhez.

Történeti felvételek és adatok. A műholdas értékek rendszeres ötnapos időszakokban kerülnek mentésre (a radar hat-, a hőmérséklet tizenhat naponta), az előzmények pedig visszamenőleg akár 400 napig töltődnek fel, így a grafikonok az éves alakulást mutatják. A megtekintett horgászvizeknél (vagy beállítástól függően az összesnél) a kiválasztott felhőmentes napok felvétele is mentésre kerül (minden naptári hónap legújabb és legjobb képe, legfeljebb 12 hónapig), így a megjelenítőben dátum szerint lehet böngészni. A teljes adatsort CSV-táblázatként is letöltheti. A megjelenítő az infravörös réteggel (hamis színek) indul; a valós színek, a víz- és vegetációs indexek, valamint a víz feletti becslések mellette találhatók.

Kis vizek. Az 0,5 ha-nál kisebb víztestek értékelése elmarad: egy pixel 10 m, így a part is befolyásolná a becslést, és a tisztaságra, a klorofillra vagy a növénytakaróra vonatkozó adatok nem lennének megbízhatók. Számukra is mutatunk műholdképeket különböző spektrumokban (valódi és hamis színek, víz- és növényzeti indexek), csak adatok és becslések nélkül.

Műhold a „Horgászati feltételek” pontszámban. A friss vízadatok (21 napon belüliek) enyhén módosítják a pontszámot; a pontszám részletezésében „műhold” jelöléssel, a felvétel dátumával és megbízhatósági szinttel szerepelnek. A korrekció az egész napra egyformán vonatkozik (a műhold a víz állapotát mutatja, nem az órát). Tiszta víz 0, enyhén zavaros +1, zavaros −3, nagyon zavaros −6 (az átlátszóság a zavarossággal csökken, Sweka és Hartman 2001); lehetséges nyári algavirágzás −6 (máskor −2; Paerl és Huisman 2008), felszíni növényzet −2–−4, jég a felszínen −8–−30 (biztonság), jelentősen alacsonyabb vízállás −2. A Landsat felszíni hőmérsékletét nem számítjuk be a pontszámba, mert a 2–3 °C-os hibája nagyobb, mint a pontszám által használt különbségek. Ezek alapján a horgászvizek listája és a térkép szűrhető és rendezhető is.

Amit a műhold nem tud: mérés a vízben (oxigén, mélység, felszín alatti hőmérséklet), az algák toxicitása és a fürdési biztonság, a jég vastagsága. A folyók és patakok nincsenek értékelve, mert túl keskenyek egy 10 m-es pixelhez. Ha a horgászvíz csak közelítőleg van berajzolva (pótkör), az adatok a környezetre is vonatkozhatnak. A „mit jelent ez a horgászatra” elemzés az általános horgászszabályokon alapul, és nem kapáselőrejelzés.

Módosított Copernicus Sentinel 2026 adatokat tartalmaz.

Föld a víz alatt: mit mutat és mit nem

A horgászvíz oldalán található térkép a Dionýz Štúr Állami Földtani Intézet (ŠGÚDŠ) nyilvános térképei alapján mutatja be a földtant, a törésvonalakat, a radonkockázatot, az uránt, a gamma-sugárzást, a mágnesességet és a forrásokat. A térképcsempéket egyszer letöltik és ezen a szerveren tárolják, így a látogató számára nem az ŠGÚDŠ-től töltődnek be minden egyes megtekintéskor.

  • Méretarány. A geológia és a törések 1 : 50 000 méretarányúak, a radioaktivitás és a mágnesesség durvábbak. A geológia a 10 nagyítási szinttől, a törések a 9-től, a források az 11-től láthatók. Kisebb repedések és apró források nincsenek a térképeken.
  • Értékek a kártyákon. Egy vízparti helyre vonatkoznak (vízfolyás esetén a horgászvíz vonalának közepe, a térképen jelölt pont), nem az egész vízfolyás vagy vízgyűjtő átlagára.
  • Radon. Ez alapkőzet-kockázat, nem a víz radontartalmának mérése. A „közepes” fokozat a többség Szlovákia-n; csak a „magas” jelentős.
  • Kőzetek és vízkémia. Egy ponton a kőzet csak utalás; a víz kémiáját a hely feletti teljes vízgyűjtő határozza meg. Ha a víznél van pH- vagy vezetőképesség-mérés, az élvez elsőbbséget.
  • Kp-index és földrengések. A halak, különösen a lazacfélék és az angolnák érzékelik a mágneses mezőt, de nem bizonyított megbízhatóan, hogy a kapás függne a geomágneses aktivitástól vagy a rengésektől. A Szlovákia közelében 2 km-nél sekélyebb földrengések túlnyomórészt lengyelországi és csehországi bányarobbanások/-rengések. A GEOFON katalógus globális, és a(z) Szlovákia körüli gyenge rengések nem feltétlenül szerepelnek benne mindannyian.

Csak a kis és megjelölt hipotézisek kerülnek be a pontszámba: kőzetek a vízgyűjtőn (±1 pont), hideg talajvíz a töréseknél nyáron (legfeljebb +2), geomágneses vihar (−1-tól −2-ig). Az összes hipotézis összege (a Holddal és a fenék geológiájával együtt) ±4 pontra van korlátozva, és a beállításokban kikapcsolható. A földrengéseket egyáltalán nem számítják bele. A szakasz többi adata (urán, gammasugárzás, mágnesesség, radon térkép formájában) csak a víz környezetére vonatkozó információ. © Dionýz Štúr Állami Földtani Intézet.

Javítások és kapcsolat

Ha hibát talál az adatokban, írjon nekünk. Az eredeti adatsor hibáit a kiadójának is jelenteni kell a data.slovensko.sk oldalon keresztül.