VN Danova

• VízkeménységBizonyítékok szintje: Hipotézis

  ≈ 9,5 °dH (1,7 mmol/l kalcium és magnézium), ŠGÚDŠ-atlasz

  Mérsékelten lágy víz: A termelékenység átlagos.

  Amit tudunk róla

  A kalciumot és magnéziumot tartalmazó víz termelékenyebb, és jobban puffereli a savasságot: a pisztrángtermelés magasabb volt a meszes kemény vizekben (Almodóvar és mtsai 2006), és az oldott szilárd anyagokon és mélységen alapuló index a tavakból származó halhozamot jósolja (Ryder és mtsai 1974). Az ír patakokban azonban a geológia nem változtatta meg a pisztráng sűrűségét (Lehane és mtsai 2004), és Downing és mtsai (1990) kimutatta, hogy a termelés inkább az elsődleges termeléshez kapcsolódik. Ezért csak ±1 pont. A keménység a ŠGÚDŠ atlaszból származik, nem a horgászvízben végzett mérésből; Felváltja a vízgyűjtő külön-külön értékelt alapkőzetét.

  Források: Almodóvar és mtsai 2006; Lehane és mtsai 2004; Ryder és mtsai 1974

  82
• Víz savassága (pH)Bizonyítékok szintje: Részben alátámasztva

  pH 8,1, ŠGÚDŠ-atlasz

  A pH olyan tartományban van, amelyben a halak általában jól érzik magukat.

  Amit tudunk róla

  Körülbelül pH 6 alatt a halak szenvednek, a pisztráng és a szürkés pedig érzékenyebb, mint a ciprusfélék (Alabaster és Lloyd 1982); Savas lágy vízben az alumínium szabadul fel a talajból, és károsítja a kopoltyúkat (Gensemer és Playle 1999). Az atlasz pH-ja modellbecslés, tehát a redukció csak -1 vagy -2, és csak akkor, ha nincs pH-mérésünk (amit külön faktorral értékelünk).

  Források: Alabaster és Lloyd 1982; Gensemer és Playle 1999

  100
• MineralizációBizonyítékok szintje: Hipotézis

  ≈ 293 mg/l, ŠGÚDŠ-atlasz

  A közepes mineralizáció a termelő patakoknak és tározóknak felel meg.

  Amit tudunk róla

  Az oldott szilárd anyagok (mineralizáció) a víz termékenységével kapcsolatosak, ezért Ryder ezeket használta a tavak haltermelésének becslésére (Ryder 1965, Ryder és mtsai 1974). Downing és mtsai (1990) azonban kimutatta, hogy az elsődleges termelés jobb előrejelzője a termelésnek. Nem lép be a pontszámba, csak az alkalmassági indexbe.

  Források: Ryder 1965; Ryder és mtsai 1974; Downing és mtsai 1990

  99
• Fémek az üledékbenBizonyítékok szintje: Részben alátámasztva

  0 az elemek a legmagasabb 10 % között vannak Szlovákiában (ŠGÚDŠ Atlas 1999)

  A folyami üledékben lévő mérgező elemek egyike sem tartozik a legmagasabb értékek közé.

  Amit tudunk róla

  A fémek halakra gyakorolt toxicitása a víz keménységével csökken, mivel a kalcium verseng a fémmel a kopoltyúkon lévő helyekért (Pageengopf 1983). A ŠGÚDŠ atlasz csak a patakok közötti rangot adja, a határértékhez hasonló koncentrációt nem (MacDonald és mtsai 2000). Kemény vízben ezért enyhébben értékeljük a fémeket, lágy vízben szigorúbban.

  Források: Pagenkopf 1983; Gensemer és Playle 1999; MacDonald és mtsai 2000

  100

A 0-től 100-ig terjedő index összehasonlítja a víz tulajdonságait a faj követelményeivel (60 a semleges érték, 100 az ideális). A verbális értékelés más, azonos típusú horgászvizekkel való összehasonlításból származik, mivel a legtöbb szlovák viznek jó értéke van a faja számára. Az index nem befolyásolja, hogy a halak valóban előfordulnak-e a horgászvízben (ezt a harisnya és a menedzser dönti el). Az atlaszok keménysége, pH-ja és mineralizációja történelmi és modellbecslések. Ennek csak egy kis része táplálja be a feltételek pontszámát és a vízminőséget (keménység ±1, atlasz savassága -2-0, patakzóna egyezés ±1 a minőséghez).